...még mindig Angliaban avagy a palóc Vérmedve nem szabadul...

Nem bírtam tovább...valahol ki kell adnom magamból es talán most Ő se fogja megtalálni...

...néha, amikor magányos vagy, elég ha valaki csak meghallgat...

...sokat kaptam most az elmúlt pár napban...és jól esett, mert nagy szükségem volt rá...régen beszélgettem bárkivel is ennyit és így...sokat segített rajtam...

...de úgy érzem, hogy ma neki kellett segítség...sajnos nem tudtam  annyit segíteni, amit szerettem volna...de meghallgattam és figyeltem rá...mert átéreztem azt, ami miatt padlóra került és elvesztette egy kis időre az erejét...

...úgy érzem, hogy kicsit visszaadhattam abból a sokból, amit önzetlenül adott...pedig nem tettem sokat, csak meghallgattam...de néha ez is segítség tud lenni...

...csak annyit kívánok most magamban, hogy holnap felkelve újjult erővel tudjon küzdeni majd megint, mert szüksége lesz rá...és talán mikor haza megyek találkozni is tudunk...jó lenne együtt borozni, ha már azt szereti...

...most pedig megpróbálok én is aludni...rám férne...

...all my wolves begin to howl...

 

 

...Barka...

...tavasszal mindig jo volt látni látni, ahogy megjelennek az első barkák...valami új kezdete...itt a tavasz, új élet sarjad...

...én is találtam egy barkát...nem gondoltam volna, ilyesmi velem megtörténhet, de hosszú idő után egyszer megint mosolyogva fekszem le aludni és úgy érzem, simogatták a lelkem...

...messze van tőlem...nagyon messze...nem egyszerű az élete és a helyzete...de bizalmat adott és kapott...csak beszélgettünk és szerintem átérzi, ami velem történt...viszont jó volt végre valakivel beszélgetni kicsit...olyan dolgokat mondott ki, amiket tudtam és éreztem, de nem fogalmaztam meg...olyan dolgokat mondott magáról bizalommal, amit nehéz meghálálni...

...nem tudom mit hoz a jövö...barátság...vagy több ennél...de most nem is érdekel ez a rész...bizalmat kaptam és tiszteletet...amire a legnagyobb szükségem volt...ennél kevesebbet nem is adhatok cserébe...

...egy szót tudok csak mondani most...köszönöm...köszönöm neked Réku...

...nosztalgia...

...hiányzik...üresnek érzem magam...nem tudok szeretni mást...nem tudok érezni irántuk...nem tudom miért...azt gondoltam, hogy még mindig szeretem...de lehet nem...nem tudom...

...csak azt tudom, hogy valamit magával vitt belőlem...valami hiányzik itt belül belőlem és nem tudom, hogy valaha is vissza fogom kapni...

...ülök egyedül a ház mögött munka után...iszok, egy számot hallgatok és a cigimet szívom...közben pedig azok a pillanatok jutnak eszembe, amikor még boldog voltam vele...hiányoznak azok a pillanatok és jól esik rájuk gondolni...

...tudom, hogy el kell engednem a múltam...tudom, hogy nem csak kifelé mutatva kell őt elengednem, hanem itt belül is...tudom, hogy én már nem lehetek, nem leszek vele soha többé...örülök, hogy megtalálta a boldogságát...sajnálom, hogy nem velem...hiányzik...de ki fogom bírni...csak mosolyogjon és legyen boldog...pedig attól félek, hogy magával vitte az én boldogságom is...

...Anon...

... "I give the fight up; let there be an end, A privacy, an obscure nook for me. I want to be forgotten even by God." ...

...ha te ott leszel velem...

...és minden csak egyre érdekesebb lesz...

...ideges voltam és vagyok...ilyenkor hülyeségeket csinálok...nem tudok aludni, mert jár az agyam...és elkövettem egy újabb hibát...kíváncsiskodtam...megnéztem mi a helyzet Vele...gondoltam, hogy számomra nem túl vidám dologgal kell szembesülnöm, éreztem a dolgot...de úgy voltam vele, hogy a mai nap után már mindegy...

...azért kicsit felkavart és elszomorított, hogy el lett jegyezve...irigy vagyok kicsit...de az bizakodással tölt el, hogy az volt a reakcióm, hogy legalább boldog...megérdemli...ezért most sok boldogságot kívánok neki és gratulálok az eljegyzéséhez...

...de el ne merje mondani senki, hogy ilyesmit leírtam és egyáltalán gondoltam rá...szeretem Őt...szeretném ha velem lenne...de velem nem boldog, szóval legyen az mással...attól én még szerethetem Őt...csak nem akarok találkozni vele...még kiderülne, hogy irigykedek a boldogságára...

...sok ez most így egyszerre...kicsit össze kell szednem magam...még a végén teljesen szétesek...azt hiszem egy időre lelépek a térképről és eltünök mindenki elől, csak a szűk családommal fogok beszélni...

...azért ha van nyavajogni valóm talán itt is feltünök...de most legszívesebben teljesen eltünnék...

...amikor beüt a szarvihar...

...a mai napom jól telt a betegségem ellenére is...munka után főztem és meccset néztem...gondoltam kipihenem magam és korán fekszem...írtam Hovyval(a keresztfiam apja, nagyon jó ember) és mondtam ma pihenek...épp be akartam vágni a szunyát, amikor felhívott a hugom...

...az édesapám ma délután agyvérzéssel került kórházba...annyira ideges vagyok, hogy azt nem tudom leírni...ennyit arról, hogy nem cigizek...a hívás óta már a második cigim szívom az elmúlt félórában...

...tehetetlen dühöt érzek és aggódok...nem tudom mit csináljak...megpróbálom elterelni a gondolataim és megnyugodni...nagyon félek, hogy mi lesz most...

...holnap felhívom anyát, hogy mi a helyzet és szólok melóban, hogy lehet le fogok lépni...

...bárcsak tudnám mi kéne csinálni most, mi lenne a helyes...

...nyári megfázás...

...elég régen volt már ilyenben részem...sajnos a hétvégén alaposan megfáztam és vasárnap este már lázasan és remegve feküdtem le aludni...aztán ma reggel felkelve se volt jobb a dolog, mégis bementem dolgozni...

...mondjuk munkában nagyon szarul voltam végig és munka után hazaérve csak feküdtem egész nap, igy most éjszaka meg nem tudok aludni...de egy haszna van a dolognak, ugyanis azt mondtam, hogy mától megint nem cigizek...vagyis majdnem 1 hónapig cigiztem 3 év után...amilyen beteg vagyok nem is nagyon tudnék elszívni bármilyen cigit...

...ha a héten végig nem gyújtok rá akkor nyert ügyem van...szóval lehet drukkolni...csak ne lenne annyi taknyos zsebkendő mindenhol, hogy nem győzöm kidobálni őket...

...hajnalban minden más...

...5:40...hajnal...már világos van...és eszembe jutott valami...amikor egymás mellett aludtunk, néha összebújva (mindig kiforogtam), néha egymáshoz bújva vagy csak egymáshoz érve...amikor nem tudtam elaludni és csak néztem őt...amikor felébredtem és őt láttam magam mellett...még mindig hiányoznak azok a pillanatok..

...szép emlékek...csaló emlékek...megint elkezdtem cigizni...holnaptól leteszem...csak a szép emlékeket akarom...jó lenne, ha csak emlékek maradnának és nem hiányozna...

...bárcsak el tudnám engedni teljesen...olyan jó lenne ha magamnak se hazudnék...azért egy mosolyt az arcomra csal ez az egész...majd megpróbálok aludni...