...még mindig Angliaban avagy a palóc Vérmedve nem szabadul...

Nem bírtam tovább...valahol ki kell adnom magamból es talán most Ő se fogja megtalálni...

...kibaszottul ideges vagyok...

...már 3 napja nemigen beszeltünk egymáshoz...nagyon berágott rám szombat este...ma munka után mikor hazaértem elkezdtünk beszélgetni...helyesbítek, leosztott...

...sose bírtam, ha kiosztanak...főleg ha nem érzem jogosnak...így visszagondolva pedig sok igazság van abban, amiket mondott...

...tényleg egy önző alak vagyok...sokszor gondolok csak magamra...szeretek lustálkodni és sokszor húzom-halasztom a dolgokat, nem mindig intézem el időben, ami fontos...

...indulatos tudok lenni...sok olyan dolgot nem tartok fontosnak, ami neki például fontos, nem ügyelek rájuk annyira...

....közölte, decemberig marad velem, utána megy a fiúkkal magában másfelé...és én is mehetek élni a saját utamat...

...sajnálom...tudom, nem vagyok tökéletes, sok a hibám...azt se szeretem, ha emlékeztetnek erre...

...nagyom szépen elsorolta ezeket a dolgokat...nem esett jól...az is zavar, hogy nem érti meg, én nem vagyok az a lelkizős fajta, mint ő...

...csak azt nem veszi figyelembe, hogy neki ugyanúgy megvannak a hibái és azon dolgai, amik nekem...és nem szeretem, ha valaki olyan osztja az észt nekem, aki nem jobb nálam, hasonló hibákkal rendelkezik...

...nem tetszik ez az egész helyzet...ideges vagyok tőle...régen húztak fel ennyire...részben azért, mert igaza van...részben pedig mert nagyon nincs igaza...

...különösen az bosszantott most fel a végén, amikor elsorolta, hogy mennyi mindent tesz értem, mennyire igyekszik nekem könnyebbé tenni az én életem...

...csak egy dolgot felejtett el...én nem azt akartam, hogy engem kiszolgáljon vagy hogy értem ennyi mindent megtegyen...hiszen eddig is elvoltam, mégha nem is a legjobban, de sok olyan dologra nem volt szükségem, amit ő úgy gondol, meg kell tennie nekem/értem...és hiába mondom, hogy ezekre nincs szükségem...

...azt szerettem volna, hogy együtt csináljunk dolokat, együtt teremtsük meg, amire szükségünk van...nem arra, hogy ő megcsinálja, amit csak tud...hanem közösen...ezért is esett annyira rosszul, amikor ezeket felsorolta, ezért fájnak ezek annyira...nem ezekre van szükségem, hanem rá...

...azért szeretem mert különleges...tud adni és szeretni engem...de nem azt adja, amire nekem szükségem van...

...most is milyen önző vagyok...amire nekem szükségem van...azt hiszem már tudom, hogy mit fogok tenni, amikor el fog hagyni...szépen bezárkòzok és többet tényleg nem fogok senkit megszeretni...úgy biztos nem lesz soha többé semmi gond az életemben...kár, hogy ezt így kellett megtanulnom...nagy kár érte...

...és az is zavar, hogy ennyire ideges lettem...mintha nem is én lennék...sajnálom...de ez a szó nem tud segíteni...tanultam legalább...

...és kibaszottul ideges vagyok...még pár cigi és remélem lenyugszok...aztàn megfürdök és alszok...holnap munka...

...néha nehéz nagyon...

...nem könnyű...sőt, néha nagyon nehéz...a gyerekek, egy 4 és egy 6 éves kisfiú, nagyon aranyosak...néha pedig nagyon rosszak...

...de úgy érzem, hogy megszerettek engem nagyon...és én is őket...

...a kettőnk viszonya érdekes...vannak időszakok, amikor nagyon jó...de van, amikor, ha nem szeretném, akkor fel tudnék robbani...

...mindketten kemeny fejűek vagyunk és makacsok...azt hisszük, csak nekünk van igazunk és a másiknak nem...most is épp mosolyszünet van...kezd bosszantani a dolog...amennyire szeretem, annyira bosszantó tud lenni...

...hát most kiderül mennyire vagyunk makacsok...pedig nagyon szeretem...

...néha nehéz nagyon...

...új ház, új otthon...

...vasárnap beköltöztünk az új házba...nagyon tetszik...hétfőn pedig meghozták az ágyakat...még nagyon sokmindent kell elintézni, de alakul az élétünk...

...a héten éjszakás vagyok...nehéz lesz napközben...de csináljuk...és tetszik...

...a mai naptól minden más lesz....

...egy hónappal ezelőtt volt, hogy hazarepült...most pedig jönnek hozzam a gyerekekkel...együtt fogunk élni...gyökeresen változik meg az életem...

...a mai nappal minden más lesz...egy új élet kezdődik számomra...sok nehézség lesz, de sok szép pillanat is...már nagyon várom...

...a mai nappal egy család leszünk!

...aggódás...

...eldöntöttük...vagy inkább eldöntötte...a legjobb ha azt mondom, eldőlt...(mert én is haza mentem volna)...de ő költözik hozzám a fiúkkal...

...nehéz döntés volt...mert sokminden köti haza...mégis mellettem akar lenni...(pedig miatta tényleg elgondolkodtam azon, hogy hazaköltözök Magyarországra)...

...de a legnehezebb dolgok még most jönnek...rendezni a papírokat...eldönteni mit hoz és mi marad...sok más tennivaló...felmondás a munkahelyen...(nehéz ügy, szakmailag és anyagilag is jó helyet hagy ott)...

...nekem marad a közös otthon keresése...kinéztünk pár házat...szombaton megnézek kettőt, hétfőn egy harmadikat...valószínűleg a szombati második vagy a hétfői ház lesz a befutó...minnel előbb el kell ezt intézni, hogy a biztosba érkezzenek...

...de a mindennapok harcai, a távolság és a sok nehézség felőrli őt...szeretnék hazamenni meglepni, átölelni és megcsókolni...féltem...aggódok érte...már várom, hogy megint itt legyen...vigyázni akarok rá és a gyerekekre...

...szeretem...úgy érzem szerelmes vagyok belé...a nevetése, az érintése, a gondolatai...egy igazi NŐ...és bevallom imádom vele a szexet...megőrjít!!!

...hiányzik...féltem...aggódok...bárcsak itt lenne már...

...amikor úgy érzed, hogy minden el van baszva...

...elindult az új hét...éjszakás vagyok...hosszú hétvége volt, a hétfő bankholiday, szóval többet pihenhettem...elvileg...

...nem találom a helyem...semmi sem jó...csak egy hetet volt velem, de most annyira hiányzik, mintha hosszú évek után elszakították volna tőlem...ennyire szeretem?...szerelmes vagyok és ezért?...

...azt hiszem igen...de visszatértünk a valóságba...én itt, ő pedig otthon...

...ráadásul otthon neki minden újrakezdődött...harc, vita, gondok...lefárasztja a munka és ez az egész...annyira, hogy engem is kiosztott...részben megértem, hiszen igaz, amit írt...de baromira fájt és rosszul esett...és az is fáj, hogy tehetetlenül nézem, ahogy szenved...nem tudok érdemben segíteni...

...rosszkedvű és szomorú vagyok...mogorva...és őrülten hiányzik...úgy érzem minden el van baszva...és nincs értelme semminek se nélküle...mert szeretem...

 

 

 

 

...a viszontlátásig...

..a tegnapi volt az utolsó napunk együtt nálam...már megérkezett Budapestre...

...de előtte még volt együtt egy csodás napunk és egy mégszebb éjszakánk!!!...

...szeretem Őt nagyon...és már azt tervezem, hogy mikor láthatom Őt újra...

...látogató...

...régen nem írtam...sokminden történt és történik, csak nincs időm írni...de a legfontosabb, hogy most megyek ki a reptérre, mert vendégem lesz egy hétre...nagyon várom őt...

...és kíváncsi vagyok mit hoz a jövő...vagy én haza vagy ő ide ki...jobb lenne ha ő jönne ki...többet tudnék tenni értük...

...na ha lesz időm még mesélek...lehet egy hét múlva...

...egy szép álom vége...

...hát ennyi volt...találkoztam vele...egy csodálatos éjszakánk volt...egy kis időre boldog voltam vele...

...de nem vagyok megfelelő neki...nem elég férfi?...nem elég gondoskodó?...vagy más az oka?...nem értem...de nem fogom ráerőltetni magam...azok az idők elmúltak...nem akar engem...ennyi...

...egy kis időre boldog voltam...de az álomnak vége...

...valtozas...

...egy ideje meg akartam tenni...de hianyzott az akarat, a biztatas...most reszben neki koszonhetoen megtettem...matol hivatalosan is fitness-patkany vagyok es edzeni jarok egy gymbe....vicces, foleg hogy regen mennyire tiltakoztam ellene...ha az elejen ki tudok tartani akkor nem lesz gond kesobb sem...hajra, menni fog...koszi Reku!!!...